Tervezési segédlet
ÖNTÖZŐRENDSZER TERVEZÉS SEGÉDLETE
Az alábbiakban egy egyszerű példa segítségével ismertetjük egy automata öntözőrendszer tervezésének folyamatát. Automata öntözőrendszer tervezési segédllet letöltése pdf formátumban
Öntözőrendszer tervezés
Adatgyüjtés, felmérés
Kert felrajzolása
Kert felosztása az öntözés módja szerint
Öntözési szórásképek felrajzolása
vízmennyiség számítás
Rajzoljuk fel a csőhálózatot
Öntözőrendszer anyagszükséglet, anyagkiírás
Szórófejek száma és típusa
Fejbekötés alkatrészei
Csővezeték
Csővezeték szerelvény
Szelepszerelvény
Öntözőrendszer vezérlés
Automata öntözőrendszer tervezés első lépése: Adatgyüjtés, felmérés
Egy öntözőrendszer korrekt tevezéshez a következő adatokra lesz szükségünk:
Statikus víznyomás
Dinamikus víznyomás ( áramló víz melletti víznyomás )
Vízóra méret
Kert alaprajza
Épülő kert esetén: kertterv
Esetünkben a következő víznyomás adatokat mértük
Rajzoljuk fel mm papírra vagy zámítógépbe
A rajzon jelöljük a tereptárgyakat, a növényzetet az öntözendő és az öntözésből kivont területeket
Aktuális példánkban az alábbi kert öntözőrendszerét tervezzük meg
A szórófejek elhelyezésénél a következő alapvető szabályokat tartsuk be:
Hová milyen szórófejeket használjunk?
Második lépésként osszuk fel az egyenes szakaszokat egyenlő részekre, oly módon, hogy miél nagyobb öntözési sugarat használjunk
Léteznek különleges alakú területek, amelyek tervezésére nehéz általános szabályokat kialakítani.
Az alábbi példákban néhány bonyolultabb terület öntözésére adunk ötleteket.
Ezen példák során láthatjuk, hogy sok esetben nem tudjuk megoldani, hogy a terület egészén azonos legyen a vízborítottság. Ilyenkor törekedjünk arra, hogy minden rész minimálisan kapjon vizet.
A hámszög alakú terület beöntözése során lesznek egyszeresen kétszeresen, de háromszorosan beöntözött területek is.
Az íves részek mentén csak úgy tudunk öntözni, ha valamilyen mértékben rálocsolunk az íves szakaszra.
Íves terület öntözési terve
Határozzuk meg a szórófejek aktuális vízigényét!
Mely tényezők befolyásolják a szórófejek vízigényét?
Az alábbi ábrán a terület egy kisebb részét vettük nagyító alá, hogy jobban megértsük, hogyan határozzuk meg a szórófejek vízigényét.
Az alábbi példához hasonlóan határozhatjuk meg a többi fej vízfogyasztását is.
A szórófejek vízfogyasztási táblázatait a “Segédtáblázatok” részben, illetve a Hunter katalógus -ban találja.
Adjuk össze a különböző területek vízigényét, határozzuk meg hány öntözési zónára kell felosztanunk az egyes területeket.
Először húzzuk meg a gerincvezeték nyomvonalát, határozzuk meg hol helyezkednek el a szelepdobozok.
A szelepdobozokat célszerűen úgy kell elhelyezni, hogy az egyes zónák csővezetékei a legrövidebb úton összekapcsolhatóak legyenek az osztó dobozokkal.
A csőrendszer tervezése során ügyeljünk arra, hogy a nyomásviszonyok minnél kiegyelítettebbek legyenek.
Az alábbi összefoglaló táblázatban láthatjuk az egyes zónákhoz tartozó adatokat
A táblázatból látható, hogy viszonylag nagy különbségek vannak az egyes zónák vízfogyasztásában.
Kérdés, hogy így optimálisan fog-e működni a rendszer?
Ha megnézzük a mért dinamikus víznyomási értékeket, akkor az alábbi következtetéseket szűrhetjük le:
Végső soron az összes zóna megfelelően működik, még akkor is , ha számolunk a nyomásveszteségekkel.
Példánkban egy aktuális anyagkiírást fogunk ismertetni. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy egy öntözőrendszer számtalan módon összeállítható. Itt nem kívánunk a külömböző módszerek között különbséget tenni, csupán segítséget kívánunk nyujtani abban, hogyan lehet egyszerűen összeállítani egy öntözési rendszert.
Minden szórófejhez szükséges kb 50 cm Swing cső, 1 db bilincs és 2 db Swing Joint idom.
Ezek lehetséges variációit az alábbi táblázatból olvashatja ki.
A gerincvezeték 10bar nyomású legyen
A szelepek utáni csövek lehetnek 6 bar nyomásúak is
Határozza meg a csővezetéken az elágazások számát
ahány szelepdobozunk van annyi T idomra lesz szükségünk.
Ahányszor elágaznak az alvezetékek szintén annyi T idom kell.
A csővezetékek legvégét le kell zárni végdugókkal.
Számolja meg hány szabad csővégződése van, annyi védugóra lesz szükség.
Szabad csővégződésnek tekintjük az utolsó szórófejek helyét.
Az egyszerűség kedvéért példánkban kizárólag 1” mágnesszelepeket használunk.
Rajzolja fel a szelepszerelvényt
A mágnesszelepeket össze kell kötnünk a bejövő vezetékkel.
Szelepszerelvényenként egyetlen darab KPE idomra van szükségünk.
Minden mágnesszelepet össze kell kötni a kimenő vezetékkel.Tehát annyi KPE idomra van szükség, ahány mágnesszelepünk van.
UGRÁS A LAP TETEJÉRE
Automata öntözőrendszer tervezés második lépése: Kert felrajzolása
Mérjük fel az öntözendő területetRajzoljuk fel mm papírra vagy zámítógépbe
A rajzon jelöljük a tereptárgyakat, a növényzetet az öntözendő és az öntözésből kivont területeket
Aktuális példánkban az alábbi kert öntözőrendszerét tervezzük meg
Példánkban a következőképpen osztottuk fel az öntözendő területet
Öntözőrendszer tervezés negyedik lépése: Öntözési szórásképek felrajzolása
A szórófejek elhelyezésénél a következő alapvető szabályokat tartsuk be:
- A szórófejeket az öntözési sugárnak megfelelő távolságra helyezzük el egymástól, vagyis szórófejtől szórófejig öntöztetünk.
- A sarkoban mindíg legyenek szórófejek
- Használjuk ki a maximális szórási sugár adta lehetőségeket.
- Egy körre mindíg azonos típusú szórófejek kerüljenek.
Hová milyen szórófejeket használjunk?
Általában a szórási távolságok meghatározzák az alkalmazható szórófej típusát. Pl. 4m-es távolság esetén spray míg 9 m-es távolságra rotoros szórófejeket használunk.
Vannak azomban határesetek. Pl. 9m távolságra használhatunkHunter PGP vagy Hunter PGJ típust is. Ilyen esetekben, ha más nem indokolja, a hatékonyság érdekében mindíg a nagyobb szórófejet használjuk. Pl. ennél a szórási távolságnál a PGP vízigénye 3,5l/perc, szemben a PGJ 10,6l/perc vízfogyasztásával.
Itt kell megemlíteni egy különleges szórófej típust az MP ROTATOR-t, melyet az 1,2m-es sávszórótól a 9,1m sugárig számtalan módon használhatunk.
Helyettesíthetjük vele a spray fejeket hiszen vízfogyasztása töredéke egy spray fejének, de alkalmasak a rotoros fejek kiváltására is pl. olyan esetekben amikor egy öntözési körön egymástól nagyon eltérő sugarú szórófejet kell elhelyeznünk.
Legyünk költséghatékonyak. A tervezés során törekedjünk az egyszerűségre. Igyekezzünk minél kevesebb szórófejjel megoldani az adott terület öntözését. Pl. egy 9x9m-es sík akadálymentes területet 4db rotoros szórófejjel öntözzünk meg. Ugyaezt a feladatot megoldhatnánk 9 db spray szórófejjel is. Viszont a 9 db spray szórófej vízigénye több mint duplája a 4 rotorosénak (57 illetve 24l/perc). Így kevesebb szórófejjel és esetleg kevesebb öntöző zóna kiépítésével ( kevesebb cső, kevesebb mágnesszelep kisebb öntözési vezérlő stb.) olcsóbb lesz az öntözőrendszer kiépítése.
Vannak azomban határesetek. Pl. 9m távolságra használhatunkHunter PGP vagy Hunter PGJ típust is. Ilyen esetekben, ha más nem indokolja, a hatékonyság érdekében mindíg a nagyobb szórófejet használjuk. Pl. ennél a szórási távolságnál a PGP vízigénye 3,5l/perc, szemben a PGJ 10,6l/perc vízfogyasztásával.
Itt kell megemlíteni egy különleges szórófej típust az MP ROTATOR-t, melyet az 1,2m-es sávszórótól a 9,1m sugárig számtalan módon használhatunk.
Helyettesíthetjük vele a spray fejeket hiszen vízfogyasztása töredéke egy spray fejének, de alkalmasak a rotoros fejek kiváltására is pl. olyan esetekben amikor egy öntözési körön egymástól nagyon eltérő sugarú szórófejet kell elhelyeznünk.
Legyünk költséghatékonyak. A tervezés során törekedjünk az egyszerűségre. Igyekezzünk minél kevesebb szórófejjel megoldani az adott terület öntözését. Pl. egy 9x9m-es sík akadálymentes területet 4db rotoros szórófejjel öntözzünk meg. Ugyaezt a feladatot megoldhatnánk 9 db spray szórófejjel is. Viszont a 9 db spray szórófej vízigénye több mint duplája a 4 rotorosénak (57 illetve 24l/perc). Így kevesebb szórófejjel és esetleg kevesebb öntöző zóna kiépítésével ( kevesebb cső, kevesebb mágnesszelep kisebb öntözési vezérlő stb.) olcsóbb lesz az öntözőrendszer kiépítése.
Először a sarkokban helyezzük el a fejeket.
Példánkban így néz ki a szórófej kiosztás.
Léteznek különleges alakú területek, amelyek tervezésére nehéz általános szabályokat kialakítani.
Az alábbi példákban néhány bonyolultabb terület öntözésére adunk ötleteket.
Ezen példák során láthatjuk, hogy sok esetben nem tudjuk megoldani, hogy a terület egészén azonos legyen a vízborítottság. Ilyenkor törekedjünk arra, hogy minden rész minimálisan kapjon vizet.
A hámszög alakú terület beöntözése során lesznek egyszeresen kétszeresen, de háromszorosan beöntözött területek is.
Háromszög alakú terület öntözési terve
Íves terület öntözési terve
Öntözőrendszer tervezés ötödik lépése: vízmennyiség számítás
Határozzuk meg a szórófejek aktuális vízigényét!
Mely tényezők befolyásolják a szórófejek vízigényét?
- szórófej típusa
- szórófej optimális működési nyomása
- szórási távolság
- szórási szög
Az alábbi ábrán a terület egy kisebb részét vettük nagyító alá, hogy jobban megértsük, hogyan határozzuk meg a szórófejek vízigényét.
Az alábbi példához hasonlóan határozhatjuk meg a többi fej vízfogyasztását is.
A szórófejek vízfogyasztási táblázatait a “Segédtáblázatok” részben, illetve a Hunter katalógus -ban találja.
Aktuális példánkban így néz ki a szórófejek vízfogyasztása
KÉRDÉSE VAN? KERESSEN MINKET!
BÍZZA ÖNTÖZŐRENDSZERÉNEK MEGTERVEZÉSÉT PROFI TERVEZŐKRE!
Öntözőrendszer tervezés hatodik lépése: Rajzoljuk fel a csőhálózatot
Adjuk össze a különböző területek vízigényét, határozzuk meg hány öntözési zónára kell felosztanunk az egyes területeket.
Először húzzuk meg a gerincvezeték nyomvonalát, határozzuk meg hol helyezkednek el a szelepdobozok.
A szelepdobozokat célszerűen úgy kell elhelyezni, hogy az egyes zónák csővezetékei a legrövidebb úton összekapcsolhatóak legyenek az osztó dobozokkal.
Második lépésként kössük össze a zónák szórófejeit.
A szelposztókból kiindúlva rajzoljuk fel a zónákat
Példánkban így néz ki a zónák csövezetékrendszere
A csőrendszer tervezése során ügyeljünk arra, hogy a nyomásviszonyok minnél kiegyelítettebbek legyenek.
- Néhány szórófejet köthetünk egymás utá sorban (függ az aktuális nyomásviszonyoktól)
- Ha a terület jobb és bal oldalán is vannak fejek, osszuk ketté a zónát és tápláljuk meg középről
- Keskeny sávok esetén elegendő egy gerincet középen elvezetni és róla jobbra-balra lekötni a fejekt.
Az alábbi néhány ábrán a szórófejek helyes bekötésére láthat néhány ötletet
Az alábbi összefoglaló táblázatban láthatjuk az egyes zónákhoz tartozó adatokat
A táblázatból látható, hogy viszonylag nagy különbségek vannak az egyes zónák vízfogyasztásában.
Kérdés, hogy így optimálisan fog-e működni a rendszer?
Ha megnézzük a mért dinamikus víznyomási értékeket, akkor az alábbi következtetéseket szűrhetjük le:
Végső soron az összes zóna megfelelően működik, még akkor is , ha számolunk a nyomásveszteségekkel.
Öntözőrendszer anyagszükséglet, anyagkiírás
Példánkban egy aktuális anyagkiírást fogunk ismertetni. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy egy öntözőrendszer számtalan módon összeállítható. Itt nem kívánunk a külömböző módszerek között különbséget tenni, csupán segítséget kívánunk nyujtani abban, hogyan lehet egyszerűen összeállítani egy öntözési rendszert.
1. Határozza meg a szórófejek számát és típusát.
2. Fejbekötés alkatrészei
Minden szórófejhez szükséges kb 50 cm Swing cső, 1 db bilincs és 2 db Swing Joint idom.
Ezek lehetséges variációit az alábbi táblázatból olvashatja ki.
KÉRDÉSE VAN? KERESSEN MINKET!
BÍZZA ÖNTÖZŐRENDSZERÉNEK MEGTERVEZÉSÉT PROFI TERVEZŐKRE!
3. Csővezeték
Mérje le a rajz alpján a szükséges csőhosszakatA gerincvezeték 10bar nyomású legyen
A szelepek utáni csövek lehetnek 6 bar nyomásúak is
4. Csővezeték szerelvény
Határozza meg a csővezetéken az elágazások számátahány szelepdobozunk van annyi T idomra lesz szükségünk.
Ahányszor elágaznak az alvezetékek szintén annyi T idom kell.
A csővezetékek legvégét le kell zárni végdugókkal.
Számolja meg hány szabad csővégződése van, annyi védugóra lesz szükség.
Szabad csővégződésnek tekintjük az utolsó szórófejek helyét.
5. Szelepszerelvény
Az egyszerűség kedvéért példánkban kizárólag 1” mágnesszelepeket használunk.
Rajzolja fel a szelepszerelvényt
A mágnesszelepeket össze kell kötnünk a bejövő vezetékkel.
Szelepszerelvényenként egyetlen darab KPE idomra van szükségünk.
A szükséges idomok lehetséges variációit és szakszerű elnevezését az alábbi táblázatból olvashatjuk ki.
Minden mágnesszelepet össze kell kötni a kimenő vezetékkel.Tehát annyi KPE idomra van szükség, ahány mágnesszelepünk van.
A szükséges idomok lehetséges variációit és szakszerű elnevezését az alábbi táblázatból olvashatják ki.
KÉRDÉSE VAN? KERESSEN MINKET!
BÍZZA ÖNTÖZŐRENDSZERÉNEK MEGTERVEZÉSÉT PROFI TERVEZŐKRE!
A mágnesszelepeket egymással illetve a bejövő vízhálózattal össze kell kötnünk.
A szelepszerelvény idomai:- Szelepkötő T idom
- Szelepkötő Kereszt idom
- Szelepkötő Könyök idom
Szelszerelvényenkét egy darab. szelepdobozzal számoljunk
6. Öntözőrendszer vezérlés
- Öntözőrendszer automatika: Ahány mágnesszelep lett elhelyezve, legalább akkora méretű automatát válasszon. Gondolva az esetleges későbbi bővítésekre, esetleg zónák szétosztására, egy-két tartalékzóna jó ha marad a vezérlőben.
- Esőérzékelő: Egy rendszerhez egy esőézékelőre van szükség.
- Vezérlőkábel: Az azonos szelepdobozból jövő vezérlőkábel ereinek a miniális száma= a szelepdobozban lévő mágnesszelepek száma + egy ér. Természetesen itt is alapszabály, hogy legalább egy plusz ért vigyen oda mindegyik szelepdobozhoz, így megkönnyítvén a későbbi bővítést.
ÖNTÖZŐRENDSZER ⇒ ÖNTÖZŐRENDSZER GYIK ⇒ KATALÓGUSOK ⇒
UGRÁS A LAP TETEJÉRE
Dokumentumtár
A dokumentumtár eléréséhez kérjük adja meg a hírlevélregisztrációnál használt e-mail címét az azonosításhoz.
.jpg){kind=small}
