Kerttervezés
A díszkert és a táj kapcsolata
A kerttervezés általános elvei
A díszkert mesterségesen épített kert, melyet a kellemes időeltöltés érdekében alkotunk meg.
A kert több, mint környezetünk néhány négyzetméternyi része. Rohanó világunkban a kert a nyugalom a pihenés, a természettel való kapcsolat színhelye.
Az alábbi oldalakon végigvesszük, melyek azok a szempontok, melyeket a kert tervezése során figyelembe kell vennünk.
Kerttervezés árlistánkat a következő oldalon találja
A kerttervezés lépései
- Feladatmeghatározás
Melynek során meghatározzuk a kert igazi feladatát. Melyek azok a funkciók, azok az elvárások melyeknek meg kell, hogy feleljen a tervezendő kert.
Példaként említsük meg a hétvégi ház kertjét, melyben a kocsibeálló, a grillező, mellett az árnyékos pihenő rész, vagy a haszonkert is általános igény lehet.
- Általános funkcióséma
Melynek során megtervezzük a kert vázát. Hol lesznek fák, cserjecsoportok, virágágyak stb. Felrajzoljuk az utakat, burkolatokat. Meghatározzuk a tereptárgyak számát, elhelyezkedését, formáját.
Alapvető fontosságú a tájolás meghatározása. Részben, a fényviszonyok ismeretében határozzuk meg a kert egyes részeihez illeszkedő funkciót. Például egy északnyugati árnyékosabb rész alkalmas lehet pihenő rész kialakítására, viszont kevéssé alkalmas veteményes kertnek.
Ekkor tervezzük meg a kert egyes funkcionális elemeinek a helyigényét is. Mekkora legyen a kocsibeálló? Hány gyermek fog játszani a játszó részen? Hányan fogunk egyszerre grillezni? stb.
- Kerttervezés
A részletes kerttervezés során az általános sémában meghatározott funkcionális elemek részletes kidolgozása történik.
Ekkor történik meg a kert részleteinek végleges, pontos kidolgozása.
Meghatározzuk a növényeket, faj és fajta szerint, az utak, burkolatok, tereptárgyak méretét, típusát stb.
Kertstílusok
- Északi kert
Az északi kert stílusát tekintve az összefüggő fenyőövek hangulatát utánozza.
A betelepített növények tekintetében az ott őshonos fenyők mellett a nyír, a bükk a hegyi juhar, a hárs stb. uralkodjanak.
- Alpesi kert
Az alpesi kert a hóhatár alatti, magashegységek stílusát utánozza.
Növényegyüttesében az alacsony párnás növekedésű zöld színű fenyők, törpefenyők párnás cserjék és virágok uralkodjanak.
A lemosódott hegyoldalak imitálására alakítsunk ki sziklás-köves részeket, sziklakert szerű domboldalakat.
- Barokk kert
A barokk stílus a XVII. századtól elterjedt kert stílus.
Jellemzője a mértani szabályosság. Benne a növény elsősorban mint építészeti anyag szerepel. Ezért azokat a növényeket létesítették előnyben, melyek jól formálhatók.
A barokk kert fontosabb növényei:
Carpinus betulus ( Gyertyán)
Taxus baccata ( Tiszafa)
Acer campestre ( Mezei juhar)
Platanus fajok ( Platán)
Rózsák
- Mediterrán kert
A déli országok hangulatát idéző kert.
Rengeteg színes, meleg kedvelő növény felhasználásával épített hangulatos összhatás jellemzi.
A mediterrán kert a száraz meleg táj illúzióját kelti.
- Szubtrópusi kert
Stílusával nagyon közel áll a mediterrán kerthez, azzal a különbséggel, hogy a szubtrópusi kert a meleg párás környezet szüleménye.
Növényanyagát tekintve elsősorban a nagylevelű egzotikus fajtákat részesítsük előnyben.
- Falusi kert, parasztkert
Napjainkban a parasztházak reneszánszukat élik.
Sokan vásárolnak régi házakat és újítják fel a kor stílusának megfelelően.
A felújítás részét képezi a kert újjáépítése is, korhű stílusnak megfelelően.
A falusi kert növényegyütteseiben kiemelkedő szerepet kaptak azok a fajok melyeknek valamilyen hasznuk is volt. Például árnyékot adtak, vagy gyógyító hatásuk is volt stb.
A másik fontos szempont a könnyű fenntarthatóság a növények egyszerű szaporítása.
A parasztkertek jellemzője a tagoltság, bennük jól elkülöníthető a gazdasági udvar, a díszkert és a haszonkert.
A gyümölcsök között a legfontosabbak a régi, növényvédelmet még alig igénylő fajták. Ilyenek például a besztercei szilva, az árpával érő körte, vagy a húsvéti rozmaring alma.
Díszfákat ritkán telepítettek, inkább csak eltűrtek maguk körül egy-egy őshonos fát.
A cserjék közül elsősorban a kerítésben vadon kikelt nagyobb termetű fajok voltak a jellemzőek, mint pl. a bodza, a labdarózsa, vagy az orgona.
A díszkertre a színes összevisszaság volt a jellemző, bennük virágok, fűszer és gyógynövények sokaságát nevelték
- Tájkert, tájképi kert
A tájképi kert a XVIII. százaid Angliában alakult ki.
A növényeket szinte válogatás nélkül telepítették be, majd a természetre bízták a kert végső stílusának a kialakulását.
A tájképi kert elsősorban nagyobb fák és cserjék természetes társulásából áll.
Jellemző fajok a platán, a szivarfa, a vadgesztenye, a szomorú fűz és egyéb csüngő növények.
Kérdése van? Keressen minket!!
Kerttervezés -kertterv részlet
A díszkert fenntarthatósága
Kertünk tervezésekor legfontosabb szempont, hogy könnyen fenntartható legyen, ezért a növények kiválasztásakor figyelembe kell vennünk a környezeti tényezőket. Ellenkező esetben a nem odaillő növények hamar elöregszenek díszítő értékük a töredékére esik vissza.
- Olyan növényeket amelyeknek nagy a kézimunka igénye illetve rendszeres növényvédelmet igényelnek, csak kevés helyen alkalmazzunk.
- A kert gyepfelületet úgy alakítsuk ki, hogy könnyen lehessen fűnyíró géppel nyírni. Arányaiban úgy legcélszerűbb a kertet kialakítani, hogy 50-70%-a legyen füves terület.
- Vegyük figyelembe, hogy a fűfelület csak vízszintes talajon illetve enyhe lejtéssel lehet géppel nyírni. A növényfoltok és a gyep találkozásánál olyan ívet alakítsunk ki, hogy a fűnyíróval kényelmesen tudjunk kanyarodni, ellenkező esetben kézzel kell ezen a részen levágnunk a füvet.
- A cserjefoltokat, facsoportokat olyan távolságra ültessük, hogy vagy 2 év alatt teljesen benőjék a rendelkezésükre álló területet, vagy kényelmesen el lehessen köztük menni a fűnyíróval.
- Fűfelületek és függőleges kiemelkedésű tereptárgyak találkozásához vagy szegélyköveket vagy alacsony növényeket ültessünk.
- A gyepen átvezető utak célszerű kiemelkedési magassága 1-1.5 cm, ennél a magasságnál még nem süllyed be a fűfelületbe, és nem zavar minket a fűnyírás közben sem.
- A hulladékfelületek, olyan felületek amelyek fűfelület kialakítását igényelnék esztétikai szempontból, ám kertfenntarthatósági szempontból ez nem valósítható meg, mert időigényes lenne a karbantartása.
- Egy kerten belül vannak kedvezőbb és kedvezőtlenebb területek ökológiai szempontból. Általánosságban a peremrészek a kedvezőtlen területek közé szoktak tartozni, mind öntözési, mind gyomosodási szempontból. Ennek tudatában igyekezzünk a növények helyét megtervezni.
- Problémát jelenthet, hogy a kiültetésnél a fák tövébe tervezett árnyéki cserjéket rögtön kiültetik, pedig a fák majd csak néhány év múlva adnak az ő igényeiknek megfelelő árnyékot. Ezért először a fák leendő árnyékát füvesítsük be, néhány év múlva telepítsük be az árnyéktűrő növényeket.
A díszkert és a táj kapcsolata
Amikor díszkertet tervezünk, építünk akkor arra törekszünk, hogy a kertünk a mindennapi rohanás után megnyugtató hatással legyen ránk. Ezt az állapotot azonban csak akkor érhetjük el ha a kert belesimul a környező tájba és a növényanyagot is a környezethez igazítva választjuk ki, nem nagy mértékben eltérve a domborzati és klimatikus adottságoktól. A kert tervezésénél nem csak a környező tájra kell gondolnunk, hanem figyelembe kell venni, hogy nagyvárosról, kisvárosról, faluról esetleg üdülőtelekről van e szó.
Általánosságban azonban elfogadható az az alapelv mely a kert központi részére, épületek környékére kerüljenek azok a növények amelyek a leglátványosabbak illetve a legjobban eltérnek az adott ökológiai környezetben jelen lévő fajoktól. Ide kerülhetnek a különleges növények, tűlevelűek, egynyári virágok. Ez a művi környezet reprezentatív jelleget biztosít a kertnek. A kert központi részéről kifelé haladva egyre nagyobb szerephez kell, hogy jusson az adott terület természetes környezete. A kert ilyen módon való megtervezése gyakorlati célokat is szolgál, mivel a ház közvetlen környezetében lévő igényesebb növényekre való figyelem nagyobb mértékű lesz, ezáltal könnyebb észrevenni, ha tápanyag-ellátási vagy vízellátási problémák vannak. A kert távolabbi részén lévő őshonos növények könnyen alkalmazkodnak az adott környezeti igényekhez, néhány kiugró esetet eltekintve, alacsonyabb szintű fenntartás mellett is szépen fejlődnek.
Ha nagyon kicsi a kert amelyet be szeretnénk népesíteni növényekkel, akkor szinte csak a ház és épületek környéke tölti ki az egész területet, de ebben az eseteben is próbáljunk egy-két őshonos fajt becsempészni a miliőbe.
Kerttervezés- kész felülnézeti kertterv
A kerttervezés általános elvei
A családi ház kertjének kialakításakor néhány dologra mindenféleképpen gondolnunk kell mielőtt elkezdenénk a tervezést.
- Gondoskodni kell tavaszi-nyári -őszi virágdíszről, illetve minden évszakban díszítő hatással rendelkező fás szárú növényekről, mivel egész évben használjuk.
- A fák megválasztása során ügyelnünk kell arra, hogy a fa végleges koronamérete ne legyen nagyobb 15 méternél.
- A kis területek miatt több részen is alkalmazzunk talajtakarókat.
- A kúszócserjék nagyon jól képesek növelni az amúgy igen szűkre szabott területeket.
- Alkalmazhatunk egy-két igényesebb, növényt is, ami különlegessé varázsolja a nagyon kicsi kertet is (selyemakác, dérbabér).
- A virágok arány 5-10% között lehet.
- Ügyeljünk arra, hogy mérgező növényeket ne ültessünk olyan kertbe ahol kisgyerek van a családban.
- Ha a házi kertben díszkert és haszonkert is helyet kap akkor azokat élesen válasszuk el egymástól, lehetőleg a díszkert előre, míg a haszonkert a kert hátsó részére kerüljön.
- A kerítés mellé tervezett fáknál ügyeljünk a 50-250 cm-es előírt minimális távolságokra.
Kertépítés előtt áll? Bízza profi kerttervezőkre kertje megtervezését!
kerttervezés látványterv
Kertkialakítás
A kert a lakóház folytatása, ezért ugyan úgy mint a lakásnál meg kell határoznunk a funkcióit és ki kell jelölnünk ezek helyét a területünkön (pihenő, játszótér, szalonnasütő, kutyakennel, ......).
- Térkialakítás: Legkellemesebb az emberi szemnek ha a lakóház melletti tér homorúan zárt, ez nem csak a lakóház melletti területre érvényes hanem minden térre. A füves terület után jönnek a virágok utána a cserjék, végül pedig a nagyobb fák, az így kialakított rész térnövelő hatással is rendelkezik. A kert belseje lehetőleg maradjon szabadon, erre a területre elhelyezett díszes növény nem csak felesleges, de megtöri a látványt is .
- Előkert: Ennek a területnek semmilyen funkciója nincs, egyedül csak a díszítés. Ide elsősorban olyan növények illenek amelyek olyan méretűek amelyek nem gátolják a napfény bejutását (ez általában igen szűk terület), díszítő hatásuk viszont nagy. Nem célszerű erre területre füvesíteni, mivel itt gondot okoz a burkolatok miatt a fű nyírása. Itt lehetséges olyan megoldás is, hogy például a garázsbehajtó mellé, ahova a csapadék lefolyik olyan növényeket ültetünk amelyeknek elegendő lesz az innen érkező vízmennyiség.
- Burkolatok: A pihenők, teraszok környékét dúsabban díszítsük növényekkel, ide illenek a dús virágok, rózsák. Gondozási szempontból ezekkel a részekkel van a legtöbb gond fűgondozás szempontjából, ezért érdemes a burkolatok mellé, alacsony a burkolatra boruló virágokat ültetni.
- Támfalak: Szárazon rakott támfal (1,5 méter magasságig) réseibe sziklakerti növényeket lehet telepíteni. Nehézséget jelent a támfal és a fűfelület találkozásának rendben tartása. Ezeket legegyszerűbb kapálással gyommentesíteni.
- Rézsük: Részük kialakításánál ügyelni kell arra, hogy olyan dőlésszögűre alakítsuk ki amelyet vagy tudunk géppel kaszálni, vagy teljesen ültessük be növényekkel, alájuk pedig fenyőkérget szórjunk.
- Sövények: Kerten belül sövény alkalmazásánál a kert épített jellegének hangsúlyozása a célunk. A fenntartás módját tekintve lehet nyírott illetve nyíratlan a sövény. Nyírott sövény esetében olyan növényeket válasszunk amelyek apró levelűek és jól bírják a nyírást. Vannak úgynevezett jelző sövények (például a levendula), félmagas sövények (1 méter az átlagos magasságuk), illetve magas sövények (1,5-2 méter a magasságuk).
Növények kiválasztása
A kert kialakításának talán legnehezebb és egyben legfontosabb része a megfelelő növényzet kiválasztása.
Nézzük melyek azok a tényezők, melyeket a növények kiválasztása során figyelembe kell vennünk
- Ökológiai igény
Az azonos ökológiai igényű növények harmonikusan illeszthetők egymással. Például a meleg kedvelő levendula szépen illeszkedik egy szürke cipruska, vagy egy zsálya társaságában.
- Méret és arány
A kerttervezés egyik legbonyolultabb feladata a megfelelő arányok kialakítása.
Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy egy kert él, évről évre változik. Így a ma még megfelelő arányok néhány év múlva esetleg már torzulhatnak.
Úgy alakítsuk ki a növénycsoportokat, hogy bennük vegyesen forduljanak elő a különböző méretű növények.
- Forma
Általánosságban elmondható, hogy az emberi szem a harmóniát keresi.
Kérdés, mit is tekintünk harmonikusnak? Mitől lesz valami egyszerre izgalmas és harmonikus is.
A egyhangú, kevés formát tartalmazó növényegyüttesek unalmasnak tűnhetnek. Ezért a növénykompozíciók kialakítása során arra törekedjünk, hogy minimum 3-4 formát tartalmazzanak ezek az összeállítások.
Ugyanakkor a túl sok formai elem felboríthatja az egyensúlyt, zavarólag hathat, ezért maximum 5-7 alkotó elemet alkalmazzunk egy növényi együttesben.
- Virágzási idő
A virágzási idő ismerete a kertépítés elengedhetetlen ismérvei közé tartozik.
Alakítson ki olyan növénycsoportokat, melyekben egyszerre maximum 2-4 növény virágzik.
A virágzási idő mellett ügyeljen a színek harmóniájára is.
A szemlélő pillantását ne ossza meg, egyszerre csak egy hangsúlyos virágkompozíció kerüljön a nézelődő látókörébe, mert ellenkező esetben megoszlik a figyelme.
- Színek
A színek kontrasztja a harmonikus kert alapja.
Az egymástól élesen elkülönülő színek képesek kiemelni egy-egy növényt a háttérből, viszont a túl erős kontraszt zavaróvá teheti az összeállítást.
Azok a színek harmonizálnak jól egymással, melyek a színskálán egymás mellett, vagy egymással szemben helyezkednek el.
Vegyük figyelembe a virágzási időket és a növények növekedési habitusát is.
KERTI TÓ ⇒ ÖNTÖZŐRENDSZER ⇒ GYEPSZŐNYEG ⇒ KERTÉPÍTÉS ⇒
UGRÁS A LAP TETEJÉRE
Dokumentumtár
A dokumentumtár eléréséhez kérjük adja meg a hírlevélregisztrációnál használt e-mail címét az azonosításhoz.
.jpg){kind=small}
