Kerti tó

A kerti tavakról általában

A természetes kerti tó

A tóépítés folyamata

A  kerti tó vízminőségéről

 

A kerti tavakról, patakokról, vízesésekről általában

Napjaink egyik legdivatosabb és egyben leglátványosabb kertépítészeti alkotása  a kerti tó.
Kertünk végében, a sövény előtt vagy a sziklakert tövében pihenő kerti tó, vagy a kert egy csendes zugában elhelyezett csobogó a természet részeiként hozzájárulnak kertünk meghittségéhez. A víz ősi, élő elem. Állandóan mozog, változik - óráról órára, évszakról évszakra más-más arcát képes mutatni.

Megnyugtató, kellemes érzés csendben üldögélni a víz partján, egy csordogáló patakot nézni, figyelni a kerti tóban cikázó halakat. A kerti tóval beengedjük a természetet a kertünkbe, hiszen a betelepített növényeken és halakon kívül rengeteg új élőlényt is vonz a víz. Gondoljunk csak a madarakra, melyek szűkebb és távolabbi környezetünkből is odajárnak fürödni és inni.

Az alábbi oldalakon dióhéjban végigvesszük, melyek a tóépítés szabályai, megemlítjük azokat a környezeti és technikai feltételeket melyekre figyelnünk kell egy dísztó kialakítása során.

A kerti tó típusai 

Természetes kerti tó, u.n. bio-tó: Mesterségesen épített, de természetes hatást keltő kerti tó, melyben a növények és halak természetes egyensúlyban élnek.
Fürdőtó: A fürdőtó abban különbözik a hagyományos dísztótól, kerti tótól, hogy benne egy jól elkülönített részt építünk ki fürdés céljából.

Víztározó tó: Sok esetben az építészeti, tűzrendészeti előírások kötelezővé teszik egy nagyobb tűzivíz tározó létrehozását olyan helyeken, ahol nincs oltásra alkalmas víz.

Mesterségesen épített mértani tó: Épített környezetekben elhelyezkedő, többé-kevésbé szabályos felépítésű csobogók, szökőkutak tartoznak ebbe a kategóriába.
Bennük vegyszerekkel és szűrőrendszerekkel biztosított tiszta víz található.

Miniatűr dézsás tó


A természetes kerti tó

Kerti tó tervezés

A meglévő vagy építendő kert stílusa meghatározza, a dísztó stílusát, formáját
Először is döntsük el: hová szeretnénk elhelyezni kerti tavunkat, mennyire szánunk központi szerepet neki, vagy a kert egy eldugott sarkába szeretnénk elhelyezni?

Gyakorlatilag bárhová megépíthetjük. Ügyeljünk rá, hogy napsütés érje a vízfelszínnek legalább az 50%-át. Nagy lombos fák alá sem célszerű elhelyezni, mivel az ősszel lehulló levelek sok problémát okozhatnak.

Fontos a megfelelő méret, az arányok. Ha túl kicsire tervezzük kerti tavunkat, nem alakulhat ki benne a biológiai egyensúly, ezért a vízfelület méretét minimum 10m2-re tervezzük. A kerti tó mélysége pedig legalább 100 cm legyen, hiszen ebben a mélységben már át tudnak telelni a halak valamint a fagyérzékeny növények, mint pl. a tavirózsa vagy a vízitök.

A víztömegnek fontos szerepe van a biológiai öntisztuló folyamatokban is, így a lehetőségekhez képest minél nagyobb vízmélységet alakítsunk ki.

A kerti tó tervezése során ügyeljünk arra, hogy a tó harmóniában legyen a kert többi részével, illesszük be a kert többi tereptárgyai, növényei közé. Lényeges, hogy mekkora térrészletbe kívánjuk elhelyezni. Furcsa látvány nyújthat egy óriási füves tér egyik sarkába elhelyezett miniatűr tó és ez fordítva is igaz.
A kerti tó akkor a legtermészetesebb, ha belesimul a környezetébe.
 
Keresztmetszetének tervezése során figyeljünk a szintekre! Előre határozzuk meg, milyen növényeket kívánunk a kerti tóba telepíteni és a növények térigényének megfelelően több szintet alakítsunk ki.

Milyen anyagból építsük a kerti tavat?

PVC fólia
Ezt a megoldást elsősorban kisebb tavak építésére ajánlunk.
Legfontosabb jellemzője az olcsó ár és a viszonylag kisebb súly.



Gumi fólia

A kereskedelmi forgalomban ma már többfajta speciális, kifejezetten tóépítésre tervezett gumifóliát lehet kapni.
 
Egy bizonyos méret felett mindenképpen gumifóliát használjunk kerti tó építésére, mely lényegesen tartósabb, mint a PVC fólia. A speciális gumi fólia többszörösére nyújtható ki anélkül, hogy elszakadna, és a gyártók akár 20-30 év élettartamot is ígérnek ezen termékekre.

Adott méretben kaphatók, de gyakorlatilag bármekkora méretű kerti tó kialakítható belőlük. 
Nagyobb, bonyolultabb felépítésű tavak esetén lehetőség nyílik a helyszíni vulkanizálásra is. Ennek a könnyebb kivitelezés mellett további előnye, hogy kevesebb hulladékunk keletkezik, így csökkenhet a kivitelezés költsége. Amit a tó egyik szélén levágunk mint felesleges anyagot, azt a másik részén kiegészítésként felhasználhatjuk, pl. egy patak vagy egy kisebb medenceként. A helyszíni vulkanizálás gyakorlatilag egyenértékű a gyári forrasztással.


Hogyan számoljuk ki a kerti tó elkészítéséhez szükséges fólia méretet?.

Pontosan kiszámítani nagyon nehéz, hiszen a tó a benne lévő padkákkal és különböző mélységekkel egy alaktalan építmény. Ezért több-kevesebb hulladékkal mindenképpen számolnunk kell.

A megvásárolható fólia egy téglalap vagy négyzet alku lepel. Területét természetesen hosszúságának és szélességének a szorzata adja. 
Méretét legegyszerűbben úgy tudjuk meghatározni a, ha a kiásott mederbe belefektetünk egy mérőszalagot Az így mért értékhez adjunk hozzá 30-30 cm a két szélén, a fólia visszahajtása végett.
Ha előre meg akarjuk vásárolni a fóliát, akkor tudnunk kell, mekkora lesz a legnagyobb szélessége, hosszúsága és mélysége a kerti tónak. Ebben az esetben a következő képlettel számolhatunk: Lepel mérete= Lepel hosszúsága x Lepel szélessége
Lepel hosszúsága= Tó legnagyobb hosszúsága+ (Tó legnagyobb mélysége x 2) + (2 x 30 cm)
Lepel szélessége=Tó legnagyobb szélessége+ (Tó legnagyobb mélysége x 2) + (2 x 30 cm)



Előre gyártott  műanyag medencék:
 
Az egészen kicsi mérettől a több m3-es víztömeget befogadó medencékig rendkívül sokféle alakú és méretű kapható ezen típusokból.

Korlátozott méretük miatt, ezekben a „kerti tavakban” nehezen alakul ki a természetes egyensúly.

Ha emellett a változat mellett döntünk, mindenképpen számoljunk a vízforgató-tisztító szűrő plusz költségével.



Beton medencék:

Szabályosabb környezetbe kerti tónak építhetünk beton medencéket is. Felületüket természetes kövekkel burkolva, medrükbe növényeket telepítve ugyanolyan természetes hatást érhetünk el, mint a fóliás dísztavak, kerti tavak esetén.
Ma már ez a technológia a kivitelezés bonyolultsága és ára miatt egyre jobban háttérbe szorul.

Előnye viszont, hogy sérülésekre nem érzékeny. Viszonylag szűk helyre is beépíthető.
 
A megfelelő vízmélység kialakítása nem jelent gondot, hiszen függőleges partoldalak kialakítása egyszerűen megoldható.

A kövekről

A kerti tó kialakítása során gyakorlatilag bármilyen követ használhatunk.

Néhány szabályt azonban érdemes betartanunk annak érdekében, hogy tavunk jól működjön, és esztétikus látványt is nyújtson.

Ne használjunk vízoldékony köveket!

Kerüljük a túl sok szín és forma alkalmazását! Maximum egy-két fajta követ használjunk.
A kövek méretét igazítsuk a kerti tó méretéhez, kisebb tavak esetében ne használjunk túl nagy köveket. Ez a megállapítás elsősorban a tó peremére vonatkozik, ahol a kövek állandóan látszanak.

A legjobban használható kövek az ú.n. görgetegkövek, illetve kavicsok, de a kerti tó szélét megépíthetjük akár lapos-kövekből is.


Növények a kerti tóban

A kerti tóba telepített növények kettős feladatot látnak el. Megjelenésükkel, szépségükkel életet visznek a tóba. Emellett fontos részük van a biológiai egyensúly kialakításában.
Már a tó tervezése előtt döntsük el, milyen típusú növényeket kívánunk elhelyezni, mert a szinteket is ennek megfelelően kell kialakítanunk.

A növények kiválasztásának egyik fontos szempontja, hogy milyen szerepet töltenek be az adott biofauna életében. Itt elsősorban azokra a növényekre gondolunk, melyek kevésbé szépek, viszont a víz tisztításában kiemelten fontosak.

A kerti tó méretétől függ a betelepített növények fajta és darabszáma. Minél nagyobb a tó, annál több fajtát telepíthetünk - de mérettől függetlenül is maximum 20-30 fajtában gondolkodjunk.

Főként hazánkban honos fajtákból igyekezzünk kialakítani tavunk növénytársulását!
A növényeket elsősorban ültetőkosárban  helyezhetjük el.

Mindig speciális tavi földkeveréket használjunk, mert a sima termőföld tápanyag felhalmozódást okozhat.

A növényeket beültethetjük egyszerűen a fóliára is. Ebben az esetben kisebb-nagyobb kövekkel támasszuk ki a tövüket, alájuk pedig geotextílliát vagy hulladék gumidarabokat helyezzünk, megkönnyítvén így a későbbi tisztítási és tőosztási munkálatokat. 



Kerti tó tisztítás, gondozás

A kerti tó karbantartása nem igényel túl sok munkát - leszámítva az időszakonként, esetleg több évente elvégzendő teljes takarítást.

Beállt tó esetén a fenntartás elsősorban  a nagyobb fizikai szennyeződések, az elpusztult növényi maradványok, esetleg falevelek eltávolításából áll.

A betelepített növényeket néhány évente célszerű tőosztással megifjítani, az öregebb részeket eltávolítani.
A növények télire visszahúzódnak. Igyekezzünk az elpusztult növényi maradványokat eltávolítani a kerti tó vizéből. Ha tudjuk, az elszáradt részeket egészen tőre vágjuk vissza!

Bármilyen tökéletes egyensúlyi állapot alakuljon is ki tavunkban, néhány évenként szükségessé válhat, hogy egy nagyobb tisztítást elvégezzünk. Ekkor szedjük ki a halakat, a növényeket, majd teljesen eresszük le a kerti tó vizét. A medence falát mossuk le, a köveket nagy-nyomással tisztítsuk át. Ha kell, többször is távolítsuk el a tisztítás során a medence alján összegyűlt iszapos vizet. Végezzük el a növények megfiatalítását, esetleg a túlszaporodott halállomány csökkentését.

Gondoskodjunk a megfelelő oxigén ellátottságról, mely elengedhetetlenül fontos a kerti tóba kerülő szerves anyagok lebontásához. Vegyük figyelembe, hogy a hőmérséklet emelkedésével egyre nő a tó oxigén igénye.

A kerti tó téliesítése

A téli fagyok beállta előtt el kell távolítani azokat a szivattyúkat, melyek a fagyzónában, tehát a vízfelszín tetejétől számított 40 cm-en belül találhatóak. Az ennél mélyebben fekvő szivattyúkat nem kell eltávolítani. Ma már léteznek a téli fagyoknak ellenálló szivattyúk is. Ilyen például az OASE új szivattyúgenerációja. Ezeket akár még az enyhe fagyok beállta után is működtethetjük, biztosítván így a kerti tó oxigén ellátását.
Amikor átfagy a tó teteje, rendszeresen lékeljük azt, a halállomány védelmének  érdekében.
Ennél egyszerűbb megoldás, ha vásárolunk egy tavi fagymentesítőt, amely egy kis részen biztosítja a kerti tó levegőzését.

A halakat télen ne etessük!

Betontavak esetében gondoskodjunk a függőleges falfelület  jégnyomás elleni védelméről.
Ezt legegyszerűbben úgy oldhatjuk meg, ha kötélre kötött, nehezékkel ellátott üres ballonokat eresztünk be a tóba.

A szűrőkről

Bármennyire is mindent megteszünk érte, néhány esetben nehezen, vagy egyáltalán nem alakul a biológiai egyensúly.
Ha egészséges kerti tavat szeretnénk, ilyen esetekben szükségünk lehet szűrők, szűrőrendszerek beépítésére.


Mechanikai szűrők: Ezek a szűrő típustól függően a durvább, mechanikai szennyeződéseket távolítják el.


Biológiai szűrők: Ezeket általában már szűrőrendszerek részeként alkalmazzuk. Eltávolítják a vízben lévő kémia szennyezőanyagokat, tápanyagokat, csökkentik az algásodást.


Víz alatti szűrők: Általában a tószivattyúkkal összekapcsolt szűrők, melyek folyamatos működésük során a vízben lebegő nagyobb szennyeződések eltávolítására képesek. Hátrányuk, hogy korlátozott szűrési kapacitással rendelkeznek, ezért viszonylag gyakran kell tisztítani őket. Tisztításuk nem is annyira egyszerű, hiszen ehhez ki kell venni őket a tóból.


Átfolyó szűrők: Ezeket a berendezések, a tavon kívül helyezkednek el és a tószivattyú táplálja őket. Általában többlépcsős szűrési rendszerrel rendelkeznek. 
Tisztításuk egyszerű, viszonylag nagyobb mennyiségű vizet képesek megtisztítani.
Elhelyezésükre jellemző, hogy a tó vízszintjénél magasabban kell elhelyezni  a kifolyó nyílásukat, hiszen belőlük gravitációs úton távozik a víz.


Nyomásszűrők: Jellemzőjük, hogy belőlük a víz nyomással távozik, így a vízszint alá és fölé is el lehet őket helyezni. Ha vízeséseket és patakokat kívánunk a szűrőn keresztül táplálni, mindenképpen ezt a típust használjuk!


A kerti tó építés folyamata

A Tóépítés folyamata képekben

Kerti tó tervezés:

Határozzuk meg a kerti tó helyét: Kertünkben általában adottak azok a pontok ahová el tudunk helyezni egy kisebb-nagyobb tavat.

Kitűzés

Rajzoljuk ki a kerti tó alakját a területen. A kitűzéshez használhatunk spárgát, locsolótömlőt, mészport vagy akár jelölőspray-t is. A kitűzés után vízszintezzük ki a területet. Vízszintezésre a munka során még többször is szükségünk lesz. Nem baj, ha nem teljesen vízszintes a terület, de ahhoz, hogy pontosan tudjunk dolgozni, mindenképpen ismernünk kell a tó nyugvó vízszintjét.

Meder kiszedése

Nagyobb tavak esetében a földmunkákat részben elvégezhetjük géppel, de mindenképpen szükség lesz a finomításokhoz kézimunkára is. Kisebb tavakat kizárólag kézi erővel tudunk kiásni.

Gondoljuk végig, hogy a kitermelt talajt hová helyezzük el! Mérettől függően, tekintélyes mennyiségről lehet szó. Egy átlag 7x6-os területű, 80cm-es mélységű tóból több mint 30 m3 föld kerül ki.

A kitermelt földből akár egy dombot is emelhetünk a kerti tó mögött, ahonnan egy kisebb-nagyobb csobogón keresztül engedhetjük bele a vizet a mederbe. Ezzel a természetes körforgással -  amellett, hogy rendkívül látványos - biztosítani tudjuk a víz oxigén utánpótlását is. Minden tóban több szint található. Az ásást szintenként végezzük el oly módon, hogy a külső, legsekélyebb résszel kezdünk, majd fokozatosan haladunk a tó közepe felé. Ügyeljünk arra, hogy az első, a kerti tó szélével párhuzamosan végigfutó padka elegendően széles legyen, hiszen ide kell elhelyeznünk a sekély vízi növényeinket. Javasoljuk, hogy ez a rész legalább 30-40 cm széles legyen, hiszen, ha túl keskeny, nem fognak rajta megállni a kövek, nem lehet jól beleültetni a növényeket. A munka végén ellenőrizzük a vízszintet. A kerti tó szélétől nézve az első padka vízszintje a legfontosabb, hiszen ezen lesznek a sekély vízi növények. A kerti tó belsejében lévő többi padka vízszintessége csak akkor lényeges, ha rajtuk növényeket kívánunk elhelyezni. Alakítsunk ki túlfolyót, vizsgáljuk meg, hol van a tónak a legalacsonyabb pontja. ha szükséges módosítsuk a kifolyó helyét. A terepmunkák legvégén ellenőrizzük át a teljes medret, nincs-e benne bármilyen éles, kiálló tárgy, esetleg gyökér vagy éles kavics. 


Fólia behelyezése a tóba

Először a geotextíliát kell beterítenünk, oly módon hogy az egymás mellett lévő csíkokat kb. 20 cm-re egymásra lapoljuk.
A tófóliák gyárilag csíkokból vannak összevulkanizálva. Ez egyben korlátozza azt is, hogy milyen méretben tudjuk őket megvásárolni, hiszen az egyik oldal mindig fix, csak a másik oldalt tudjuk méretre vágatni. A fólia vásárlása előtt mindig alaposan gondoljuk végig, hogyan járunk jobban, mikor lesz kevesebb hulladékunk: ha keresztben, vagy ha hosszára terítjük be a fóliát?

A fólia beterítéséhez több ember kell. A tófóliák általában középre vannak hajtogatva. Ez azt jelenti, hogy a kihajtogatást jobbra majd balra haladva tudjuk elvégezni. Görgessük ki a fóliát hosszanti vagy kereszt irányban. (Ez attól függ, hogy melyik a fix mérete.) Majd óvatosan, két irányba haladva tudjuk a kerti tó medrét kibélelni. Közben ügyeljünk arra is, hogy a geotextília nehogy véletlenül begyűrődjön a fólia alá.

Beterítés után a gyűrődéseket egy irányban haladva óvatosan lapoljuk egymásra. A fólia szélét súlyozzuk le kövekkel.
Növények beültetése: Helyezzük el a kerti tó aljába a mélyvízi növényeket pl. vízitököt vagy a tavirózsát.

Ezután elkezdhetjük vízzel feltölteni  a kerti tó medrét. Mielőtt a vízszint eléri az egyes padkákat, folyamatosan helyezzük el rajtuk a növényeket illetve a szükséges kőmennyiséget.

A növények behelyezéséhez használjunk speciális ültetőkosarat, mellyel megakadályozhatjuk a növények túlszaporodását.

Szegély kialakítása

Amikor a víz belepte a legfölső padkát, hozzákezdhetünk a fólia méretre vágásához.

Lényeges, hogy a tófóliát minden látható részen tüntessük el, hiszen tavunk csak így kelt természetes hatást.  Nagyon fontos, hogy a fóliát többszörösen hajtsuk vissza, mert így megakadályozzuk a későbbi esetleges repedését.

A kerti tó szélét kirakhatjuk nagyobb kövekkel, de természetesebb hatást érhetünk el, ha szintje teljesen belesimul környezetébe. Erre a következő az egyik legjobb módszer. A peremét valamilyen könnyen hajlítható műanyagból építsük ki, amelyre azután a fóliát ráhajtjuk. Erre minden olyan rugalmas műanyag lemez alkalmas, melynek elegendően nagy a tartása és legalább 15-20 cm-es csíkokat lehet belőle vágni. Ezekből a csíkokból építsük ki a kerti tó körvonalát, oly módon, hogy a meder teljesen simuljon be környezetébe. 
Ügyeljünk arra, hogy a műanyag lemezek elegendően stabilan álljanak, a tó szélének megbízható támaszai legyenek.  A fóliát méretre vágása után erre a szegélyre hajtsuk rá. Így a  gumiból csak néhány mm fog kilátszani a kerti tó széle mentén. Ezzel a módszerrel a füvet teljesen a víz széléig tudjuk kivinni.
Ha füves tószél mellett döntünk, a mederrel érintkező legalább 20 cm-es csíkot magvetés helyett gyepszőnyeggel építsük ki. Így megakadályozhatjuk a földnek a tóba való bemosódását. Erre a későbbiek során is nagy figyelmet kell fordítanunk.
A szegélyt mindig úgy alakítsuk ki, hogy egy kicsit magasabban legyen mint a vízszint. Ezzel meggátolhatjuk az esetleges szennyeződések bemosódását.

 

Kőterítés

A  vízben lévő legfelső padkát, valamint a kerti tó peremét teljesen takarjuk be kavicsokkal, hogy a gumifólia ne látszódjon ki. Ezzel nem csak esztétikussá tesszük a tó szélét, hanem a fóliát is megvédjük a sérülésekkel szemben.

A kerti tó többi részében csak annyi kavicsot szükséges elhelyezni amennyi a növények megtartásához szükséges.  A mélyebb részeken a kilátszó fólia hamar eliszaposodik s így természetes hatása lesz.
Ha nagyobb köveket helyezünk a kerti tóba, akkor rakjunk alájuk geotextíliát  mindenképpen fekete színűt), vagy a maradék gumiból vágjunk ki hozzájuk megfelelő méretű alátéteket, megvédve így az értékes gumifóliát az esetleges kidörzsölődéstől.
Lényeges, hogy  a geotextília vezeti a vizet, ezért a fólia alatt lévő textil semmiképpen ne legyen kontaktusban a tóban lévő vízzel.

 

A vízminőségről

A kerti tó vízminőségét befolyásoló tényezők

Ammónia tartalom: Az ammónia a halak ürülékéből, a fehérje lebomlásából keletkezik.


Vízhőmérséklet: Az ideális tóhőmérséklet 20-25 °C, de 2°C és 30°C között elfogadható a víz hőmérséklete. A hőmérséklet emelkedése felgyorsítja a biológiai folyamatokat. Átlagban 5°C hőmérséklet emelkedésre megduplázódik a biológiai folyamatok aktivitása. A hőmérséklet emelkedésével együtt romlik a tó oxigén ellátottsága, nő az ammónia mérgező hatása.


PH érték: Az optimális érték 7-8,5 közötti. Ha ezen a határon belül van a PH érték, akkor ne próbáljuk megváltoztatni! Ha belenyúlunk a kerti tó biológiai folyamataiba, több kárt tehetünk, mint amennyi haszna van. A PH stabilitás alapfeltétele, hogy a bomló, rothadó szerves anyagokat rendszeresen eltávolítsuk a tóból. Ha ezt megtesszük, a beállt tavak általában megtartják stabilitásukat.


Vízben oldott oxigén: A  szerves hulladék lebontásának egyik legfontosabb eleme. A kerti tóban élő halak életének elengedhetetlen feltétele a megfelelő oxigén ellátottság. Ha értéke 3mg/l alá csökken, a halak elpusztulnak. Különösen a nyári időszakban szükséges az oxigén pótlásáról gondoskodni, hiszen a hőmérséklet emelkedésével csökken a vízben oldott oxigén szintje, a halak igénye viszont biológiai aktivitásuk növekedése miatt nő. A legegyszerűbben csobogók, vízesések kiépítésével tudjuk pótolni az oxigént. A rendszeres vízpótlás szintén növeli az oxigén tartalmat. Igyekezzünk a friss vizet csobogtatva bejuttatni a kerti tóba. Ez különösen a kútvízre igaz, melynek nagyon alacsony az oxigéntartalma.


Szennyeződések: A nagyobb méretű szennyeződések (pl. levelek növényi maradványok) könnyen felismerhetőek, könnyen eltávolíthatóak. Rendszeres eltávolításuk fontos, hiszen bomlásukkal nemkívánatos folyamatokat indukálhatnak kerti tavunkban. Sokkal veszélyesebbek a láthatatlan, oldott szennyeződések (pl. műtrágya föld, növényvédőszer stb.). Ezek képesek a kerti tó biológiai egyensúlyának felborítására. Előzzük meg, hogy bejuthassanak a kerti tóba! Erre az a legjobb módszer, ha tavunkat valamilyen módon elszeparáljuk környezetétől - pl. valamilyen láthatatlan szegéllyel vesszük körül. A rendszeres vízcsere csökkenti a szennyeződések koncentrációját.


Alga: A zöld vizet a benne lebegő parányi, mikroszkopikus méretű Phytoplanktonok okozzák. Újonnan épített tavaknál természetes dolog a kezdeti felszaporodásuk, de egy-két hét alatt letisztul a kerti tó vize.